Zsuzsanna útikönyve
Városnézés
Bejáratát oszlopcsarnok hangsúlyozza, melynek 17 méteres korinthoszi oszlopain timpanon nyugszik. E fölé emelkedik a magasított oromzat, amelyen 3 allegorikus szobor áll. Nyugati végén két 55 méteres torony magasodik. A bazilika külső hossza 93 méter, szélessége 53 méter, kupolája magassága 37 méter. A templom külső falán több dombormű található, odabent további huszonnégy. A főbejárat előtti lépcső mellett négy szobor sorakozik: Szent István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol. A templom mennyezetfreskói 1950-ben készültek el. A jelenlegi szentélyt és márvány szószéket 1910-ben fejezték be. Az oltárkép Olajban főtt Szent Jánost ábrázolja.
14 Recomendado por los habitantes de la zona
Bazilika
1 Pyrker János tér Bejáratát oszlopcsarnok hangsúlyozza, melynek 17 méteres korinthoszi oszlopain timpanon nyugszik. E fölé emelkedik a magasított oromzat, amelyen 3 allegorikus szobor áll. Nyugati végén két 55 méteres torony magasodik. A bazilika külső hossza 93 méter, szélessége 53 méter, kupolája magassága 37 méter. A templom külső falán több dombormű található, odabent további huszonnégy. A főbejárat előtti lépcső mellett négy szobor sorakozik: Szent István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol. A templom mennyezetfreskói 1950-ben készültek el. A jelenlegi szentélyt és márvány szószéket 1910-ben fejezték be. Az oltárkép Olajban főtt Szent Jánost ábrázolja.
A líceumot Barkóczy Ferenc püspök kezdte építtetni 1761-ben, mert ebben az épületben kívánta elhelyezni az általa alapítani kívánt egri egyetemet (universitast). Az első tervező Josef Ignaz Gerl volt. Miután Barkóczy esztergomi hercegprímás lett, őt a püspöki székben 1762. június 29-én Eszterházy Károly követte.
A hatalmas, szabadon álló, kétemeletes épület nagy, négyzet alaprajzú udvart keretez; az udvarba benyúlik a nyugati épület udvari homlokzatának középtengelyében kialakított lépcsőház. Homlokzatainak középtengelyéből erősen kiülő, háromtengelyes, timpanonos középrizalit és kevésbé kiülő, kéttengelyes oldalrizalitok emelkednek ki, a középrizalitban konzolokon nyugvó, első emeleti erkéllyel.
A lépcsőkön feljebb haladva egy kicsi szobába, a csillagász melegedőjébe pillanthatunk be, még feljebb a teraszról gyönyörű kilátás nyílik. A teraszon lévő építményt kupola koronázza. Ennek két oldalán hengeres szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerből egy tükör és lencse az alatta lévő szinten kialakított kicsinyke, besötétített szobában álló fehér asztalra vetíti a város látképét. Az 1779-ben üzembe helyezett camera obscurát Edinburghben gyártották. Hell Miksa, az intézmény első csillagásza azért működtette ezt „városnéző eszközt”, hogy szórakoztassa vele a város lakóit és látogatóit.
10 Recomendado por los habitantes de la zona
Lyceum
A líceumot Barkóczy Ferenc püspök kezdte építtetni 1761-ben, mert ebben az épületben kívánta elhelyezni az általa alapítani kívánt egri egyetemet (universitast). Az első tervező Josef Ignaz Gerl volt. Miután Barkóczy esztergomi hercegprímás lett, őt a püspöki székben 1762. június 29-én Eszterházy Károly követte.
A hatalmas, szabadon álló, kétemeletes épület nagy, négyzet alaprajzú udvart keretez; az udvarba benyúlik a nyugati épület udvari homlokzatának középtengelyében kialakított lépcsőház. Homlokzatainak középtengelyéből erősen kiülő, háromtengelyes, timpanonos középrizalit és kevésbé kiülő, kéttengelyes oldalrizalitok emelkednek ki, a középrizalitban konzolokon nyugvó, első emeleti erkéllyel.
A lépcsőkön feljebb haladva egy kicsi szobába, a csillagász melegedőjébe pillanthatunk be, még feljebb a teraszról gyönyörű kilátás nyílik. A teraszon lévő építményt kupola koronázza. Ennek két oldalán hengeres szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerből egy tükör és lencse az alatta lévő szinten kialakított kicsinyke, besötétített szobában álló fehér asztalra vetíti a város látképét. Az 1779-ben üzembe helyezett camera obscurát Edinburghben gyártották. Hell Miksa, az intézmény első csillagásza azért működtette ezt „városnéző eszközt”, hogy szórakoztassa vele a város lakóit és látogatóit.
A Dobó István tér (Dobó tér) Eger történelmi belvárosának főtere. A nagyjából trapéz alakú, barokk hangulatú hosszúkás tér hossztengelye északkelet–délnyugati tájolású. A tér határa délkeleten a minorita rendház, a minorita templom és a városháza, délnyugaton barokk lakóépületek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épülete, míg északkeleten az Eger-patak, de a patak túlsó (bal) partját is a térhez számolják, és gyakran kis Dobó térnek nevezik.
Dobó István Square
Dobó István térA Dobó István tér (Dobó tér) Eger történelmi belvárosának főtere. A nagyjából trapéz alakú, barokk hangulatú hosszúkás tér hossztengelye északkelet–délnyugati tájolású. A tér határa délkeleten a minorita rendház, a minorita templom és a városháza, délnyugaton barokk lakóépületek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épülete, míg északkeleten az Eger-patak, de a patak túlsó (bal) partját is a térhez számolják, és gyakran kis Dobó térnek nevezik.
Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.
A vár története
Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán találhatjuk a Bükk-vidék központi részének déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az Egri egyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott. Az 1970-es, majd az 1990-es évek ásatásai tárták fel a 11. századi, román stílusú rotunda maradványait (makettje a vártörténeti kiállításon látható). Falait sárba rakott kőből építették. A templom keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le. A csaknem pontosan a körépítmény közepén talált, kőből épített, kőfejtámaszos sírhelyen feltehetően az első püspökök egyikét temették el. A körtemplom melletti temető sírjaiból előkerült gazdag leletanyagból (zománcberakásos függők stb.) nyugati hittérítők letelepedésére következtetnek. A rotundához nyugat felől egy hosszú építmény csatlakozott: vélhetőleg ez volt az első püspöki palota.
Kiállítások
A Dobó István Vármúzeum közös múzeumi belépőjegyével látogatható kiállítások:
Az egri vár története (püspöki palota, emelet)
Időszaki kiállítás (püspöki palota, földszint)
Képtár (jelenleg Bakó Ferenc 100. és Múlt-Kirakó tekinthető meg)
Börtön
Hősök terme (püspöki palota, földszint, csak csoportosan, vezetéssel)
„Lőporfüst – kövek között” – Kazamata kiállítás (Aknafigyelő folyosó csak csoportosan)
Dobó-bástya (időszakos kiállítások)
Külön belépővel:
Panoptikum (Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének viaszból készült szereplői élethű nagyságban) (Jegy váltható a kapuban is)
36 Recomendado por los habitantes de la zona
Castle of Eger
1 VárAz egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.
A vár története
Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán találhatjuk a Bükk-vidék központi részének déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az Egri egyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott. Az 1970-es, majd az 1990-es évek ásatásai tárták fel a 11. századi, román stílusú rotunda maradványait (makettje a vártörténeti kiállításon látható). Falait sárba rakott kőből építették. A templom keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le. A csaknem pontosan a körépítmény közepén talált, kőből épített, kőfejtámaszos sírhelyen feltehetően az első püspökök egyikét temették el. A körtemplom melletti temető sírjaiból előkerült gazdag leletanyagból (zománcberakásos függők stb.) nyugati hittérítők letelepedésére következtetnek. A rotundához nyugat felől egy hosszú építmény csatlakozott: vélhetőleg ez volt az első püspöki palota.
Kiállítások
A Dobó István Vármúzeum közös múzeumi belépőjegyével látogatható kiállítások:
Az egri vár története (püspöki palota, emelet)
Időszaki kiállítás (püspöki palota, földszint)
Képtár (jelenleg Bakó Ferenc 100. és Múlt-Kirakó tekinthető meg)
Börtön
Hősök terme (püspöki palota, földszint, csak csoportosan, vezetéssel)
„Lőporfüst – kövek között” – Kazamata kiállítás (Aknafigyelő folyosó csak csoportosan)
Dobó-bástya (időszakos kiállítások)
Külön belépővel:
Panoptikum (Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének viaszból készült szereplői élethű nagyságban) (Jegy váltható a kapuban is)
Története
1955. augusztus 15-én tartotta ünnepi alakuló ülését. Első igazgatója Ruttkai Ottó volt. Prózai és zenés darabokat játszott. A színház tájelőadásokat is tartott. Rendezője 1957 és 1958 között Csajági János volt. 1961 és 1964 között a színház épületét felújították. Az 1964–65-ös évadtól a Miskolci Nemzeti Színházhoz csatolták, közös igazgató, főrendező, gazdasági igazgató állt a társulatok élén, melyeket 1966-ban összevontak. 1982-ben kezdték meg az épület újabb felújítását. 1985-ben ismét önálló színházzá vált, ekkor kezdte meg újra a működését Szikora János vezetésével. Kezdetben befogadószínház volt. Egyidejűleg a színház önálló tagozataként idecsatolták a hivatásossá vált Harlekin Bábszínházat. 1986-tól a színház igazgató-főrendezője, majd az 1987-ben megalakult önálló társulat igazgatója Gali László volt.[1][2] 1996-tól 2005-ig a színház dramaturgja Pályi András volt. 2001 és 2011 között a színház élén Csizmadia Tibor igazgató-főrendezője állt. A Színház jelenlegi igazgatója Blaskó Balázs.
Társulat (2019–2020)
Babócsai Réka
Balogh András
Baranyi Péter
Blaskó Balázs
Csathó Norbert
Dér Gabriella
Dimanopulu Afrodité
Fehér István
Kardos Kristóf
Kascsák Dóra
Kelemen Csaba
Lisztóczki Péter
Misurák Tünde
Nagy Adrienn
Nagy András
Nagy Barbara
Nagy Fruzsina Lilla
Nagy Lóránt
Nagy Szilvia
Rácz János
Radvánszki Szabolcs
Reiter Zoltán
Saárossy Kinga
Sata Árpád
Szeverényi Balázs
Török Tamás
Tóth Levente
Tunyogi Péter
Várhelyi Dénes
Vókó János
7 Recomendado por los habitantes de la zona
Géza Gárdonyi Theatre
4 Hatvani kapu térTörténete
1955. augusztus 15-én tartotta ünnepi alakuló ülését. Első igazgatója Ruttkai Ottó volt. Prózai és zenés darabokat játszott. A színház tájelőadásokat is tartott. Rendezője 1957 és 1958 között Csajági János volt. 1961 és 1964 között a színház épületét felújították. Az 1964–65-ös évadtól a Miskolci Nemzeti Színházhoz csatolták, közös igazgató, főrendező, gazdasági igazgató állt a társulatok élén, melyeket 1966-ban összevontak. 1982-ben kezdték meg az épület újabb felújítását. 1985-ben ismét önálló színházzá vált, ekkor kezdte meg újra a működését Szikora János vezetésével. Kezdetben befogadószínház volt. Egyidejűleg a színház önálló tagozataként idecsatolták a hivatásossá vált Harlekin Bábszínházat. 1986-tól a színház igazgató-főrendezője, majd az 1987-ben megalakult önálló társulat igazgatója Gali László volt.[1][2] 1996-tól 2005-ig a színház dramaturgja Pályi András volt. 2001 és 2011 között a színház élén Csizmadia Tibor igazgató-főrendezője állt. A Színház jelenlegi igazgatója Blaskó Balázs.
Társulat (2019–2020)
Babócsai Réka
Balogh András
Baranyi Péter
Blaskó Balázs
Csathó Norbert
Dér Gabriella
Dimanopulu Afrodité
Fehér István
Kardos Kristóf
Kascsák Dóra
Kelemen Csaba
Lisztóczki Péter
Misurák Tünde
Nagy Adrienn
Nagy András
Nagy Barbara
Nagy Fruzsina Lilla
Nagy Lóránt
Nagy Szilvia
Rácz János
Radvánszki Szabolcs
Reiter Zoltán
Saárossy Kinga
Sata Árpád
Szeverényi Balázs
Török Tamás
Tóth Levente
Tunyogi Péter
Várhelyi Dénes
Vókó János
A „Város a város alatt” Eger egyik kiállítóhelye az Eger alatti pincerendszer egy részében. Bejárata a Városfal u. 1. szám alatt, az egykori Gyertyás Borok Házából (ma időalagút) nyílik.
Története
1687-ben a törökök elhagyták Eger városát. A visszatérő püspök – Fenessy György – viszont már nem akarta újjá építtetni a régi gótikus palotát a várban, hanem vásárolt két építési telket a városban és egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot, ami a riolit tufa volt, a palota mögötti illetve alatti domboldalból termelték ki. Így mire felépült a palota, egy hatalmas pincével is rendelkeztek. A 4 kilométer hosszú pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig nyúlt el a város alatt. Szükség is volt a pincére, hiszen ebben tárolták a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő borvidékek borainak dézsmáját (tizedét, decimáját). Ez az egri püspökségnek évente 10-13 millió liter bort jelentett bevételként. Ennek a mennyiségnek egy részét tárolták ebben a pincében. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai többhelyütt megrogytak, a pince életveszélyes lett. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömedékelték.
2007-ben egy nyilvános szavazás a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé sorolta.
13 Recomendado por los habitantes de la zona
City Under The City
1 Városfal u.A „Város a város alatt” Eger egyik kiállítóhelye az Eger alatti pincerendszer egy részében. Bejárata a Városfal u. 1. szám alatt, az egykori Gyertyás Borok Házából (ma időalagút) nyílik.
Története
1687-ben a törökök elhagyták Eger városát. A visszatérő püspök – Fenessy György – viszont már nem akarta újjá építtetni a régi gótikus palotát a várban, hanem vásárolt két építési telket a városban és egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot, ami a riolit tufa volt, a palota mögötti illetve alatti domboldalból termelték ki. Így mire felépült a palota, egy hatalmas pincével is rendelkeztek. A 4 kilométer hosszú pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig nyúlt el a város alatt. Szükség is volt a pincére, hiszen ebben tárolták a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő borvidékek borainak dézsmáját (tizedét, decimáját). Ez az egri püspökségnek évente 10-13 millió liter bort jelentett bevételként. Ennek a mennyiségnek egy részét tárolták ebben a pincében. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai többhelyütt megrogytak, a pince életveszélyes lett. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömedékelték.
2007-ben egy nyilvános szavazás a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé sorolta.
Kikapcsolódás
Szolgáltatás Árak
Felnőtt belépő 1900 Ft
Gyermek (4 éves kor felett), diák (23 éves korig), nyugdíjas belépő 1600 Ft
Kedvezményes egri nyugdíjas belépő (hétfő, szerda, péntek)* 800 Ft
Egri belépő (egri állandó lakosok részére) 1300 Ft
Eger Város kártya - Felnőtt (hétfőtől-péntekig 14:00 óráig)* 1100 Ft
Eger Város kártya - Diák (hétfőtől-péntekig 14:00 óráig)* 700 Ft
Eger Város kártya - Nyugdíjas (hétfőtől-péntekig 14:00 óráig)* 700 Ft
Esti jegy 16:00-tól* 1100 Ft
Egri nyugdíjas úszójegy (Hétfőtől-péntekig 10:00-ig)* 300 Ft
10 alkalmas felnőtt bérlet 17100 Ft
10 alkalmas diák, nyugdíjas bérlet 14400 Ft
Felnőtt bérlet /heti/ 9500 Ft
Nyugdíjas, diák bérlet /heti/ 8000 Ft
Éves felnőtt bérlet (január 1-től) 130000 Ft
Éves nyugdíjas bérlet (január 1-től) 90000 Ft
Féléves nyugdíjas bérlet (01.01-től 06.30-ig vagy 07.01-től 12.31-ig) 50000 Ft
Kiegészítő jegy Török Fürdőbe belépéshez (a normál belépőjegyen felül fizetendő) 1300 Ft
Családi jegy (2 felnőtt + 1 gyermek diákigazolvánnyal 4-18 éves korig) 4900 Ft
Családi jegy (2 felnőtt + 2 gyermek diákigazolvánnyal 4-18 éves korig) 6000 Ft
Családi jegy (2 felnőtt + 3 gyermek diákigazolvánnyal 4-18 éves korig)** 7100 Ft
Thermal pool
Szolgáltatás Árak
Felnőtt belépő 1900 Ft
Gyermek (4 éves kor felett), diák (23 éves korig), nyugdíjas belépő 1600 Ft
Kedvezményes egri nyugdíjas belépő (hétfő, szerda, péntek)* 800 Ft
Egri belépő (egri állandó lakosok részére) 1300 Ft
Eger Város kártya - Felnőtt (hétfőtől-péntekig 14:00 óráig)* 1100 Ft
Eger Város kártya - Diák (hétfőtől-péntekig 14:00 óráig)* 700 Ft
Eger Város kártya - Nyugdíjas (hétfőtől-péntekig 14:00 óráig)* 700 Ft
Esti jegy 16:00-tól* 1100 Ft
Egri nyugdíjas úszójegy (Hétfőtől-péntekig 10:00-ig)* 300 Ft
10 alkalmas felnőtt bérlet 17100 Ft
10 alkalmas diák, nyugdíjas bérlet 14400 Ft
Felnőtt bérlet /heti/ 9500 Ft
Nyugdíjas, diák bérlet /heti/ 8000 Ft
Éves felnőtt bérlet (január 1-től) 130000 Ft
Éves nyugdíjas bérlet (január 1-től) 90000 Ft
Féléves nyugdíjas bérlet (01.01-től 06.30-ig vagy 07.01-től 12.31-ig) 50000 Ft
Kiegészítő jegy Török Fürdőbe belépéshez (a normál belépőjegyen felül fizetendő) 1300 Ft
Családi jegy (2 felnőtt + 1 gyermek diákigazolvánnyal 4-18 éves korig) 4900 Ft
Családi jegy (2 felnőtt + 2 gyermek diákigazolvánnyal 4-18 éves korig) 6000 Ft
Családi jegy (2 felnőtt + 3 gyermek diákigazolvánnyal 4-18 éves korig)** 7100 Ft
Története
Területén már a 13. században érseki vadászterület volt. A természetes erdőt Eszterházy Károly püspök keríttette el, a park északi és nyugati oldalán még megvannak a díszes kapuk. Keletről az Eger-patak határolja. Sokáig érseki magánterület volt, csupán 1919-ben nyitották meg, tanácshatalmi nyomásra. A park kb. 12 hektáros.
1990-ben a rendszerváltás után a Népkert névről Érsekkert névre változtatták a nevét, majd 2019. január 31-én Szmrecsányi Lajos Érsekkert lett a neve.
Látnivalók
Sportkomplexum (stadion, fedett sportpálya)
Szökőkút a park központjában (a helyen szovjet hősi emlékmű állt 1990-ig, a kutat 2000-ben adták át)
Mesterséges tó 18. századi kőhíddal
Az egri strandnak is van bejárata a parkból: a patakon átívelő híd.
9 Recomendado por los habitantes de la zona
Jardín del Arzobispo, Eger
ÉrsekkertTörténete
Területén már a 13. században érseki vadászterület volt. A természetes erdőt Eszterházy Károly püspök keríttette el, a park északi és nyugati oldalán még megvannak a díszes kapuk. Keletről az Eger-patak határolja. Sokáig érseki magánterület volt, csupán 1919-ben nyitották meg, tanácshatalmi nyomásra. A park kb. 12 hektáros.
1990-ben a rendszerváltás után a Népkert névről Érsekkert névre változtatták a nevét, majd 2019. január 31-én Szmrecsányi Lajos Érsekkert lett a neve.
Látnivalók
Sportkomplexum (stadion, fedett sportpálya)
Szökőkút a park központjában (a helyen szovjet hősi emlékmű állt 1990-ig, a kutat 2000-ben adták át)
Mesterséges tó 18. századi kőhíddal
Az egri strandnak is van bejárata a parkból: a patakon átívelő híd.